BOSZORKÁNYSZOMBAT
A boszorkányok időről időre különös helyeken – erdőkben tölgyek, hársfák alatt, barlangokban, vesztőhelyeken, hegyek ormain – összejöveteleket tartottak, ahol az ördöggel találkoztak. A néphit szerint ezek május elsején zajlottak. Az eseményt boszorkányszombatnak hívták. A boszorkányok ördögszeretőikkel jelentek meg. A legfőbb ördög kecskealakot öltött. Mindenekelőtt lakmároztak, majd ezt mormolták: „ ha jól kenek, jól megyek”, és bedörzsölték magukat boszorkánykenőccsel, vagy ittak a boszorkányitalból, így képessé váltak a repülésre. Meztelenül nyargaltak seprűn, gereblyén, guzsalyon, főzőkanálon, piszkafán, fekete macskán, vagy kecskén, s a kéményen is keresztül repültek.
A babona szerint a boszorkányok és az ördögök képesek voltak bármilyen állattá átváltozni, így észrevétlenül távozhattak a házból.
|