MÁGIA
A mágia a varázslók és boszorkányok művészete, melynek alkalmazásával a meghatározott rituálék és varázseszközök során hatnak a többi emberre, az állatokra vagy a természetre. Mindez lehet rossz szándékú, hogy kárt okozzanak, betegségeket idézzenek elő, vagy akár gyilkoljanak. Különbözik ettől az a fajta mágia, amely jót idéz elő:betegségeket gyógyít, vagy más módon segít az embereknek. A jósnők még ma is gyógyítanak sebeket ráolvasással, vagy eltüntetik a szemölcsöket.
Ezért az, hogy a mágia jó, vagy rossz, mindig a varázsló szándékától függ. Amikor a varázsló felismeri az elrejtett dolgokat (kriptoskopia), ezzel használ, de elrejtett kincseket is megtalálhat, s így nagyobb munka nélkül pénzhez juttathatja a megrendelőt. Képes a tolvajvarázslattal megvédeni vagyont, jószágot, de arra is képes, hogy megölje a tolvajt. A mágikus képességek közé tartozik a jóslás, így például az asztrológia, valamint a jóslás többi technikája, például a madarak vonulásának a vizsgálata, vagy az aeromantia (a felhők megfigyelése), a belsőségek vizsgálata, a coscinomantia (a szitajóslás), vagy a sorsvetés. Végül pedig a jövőbe látás, amihez kristálygömböt (Kristallomantia) vagy tükröt használnak. Ezek a mesterségek már a középkorban is inkább tudománynak, semmint egyszerű varázslásnak számítottak, mert arra késztették a varázslót, hogy nagyon pontosan megfigyelje a természetet és az eget.
Ma tudjuk, hogy a varázslás és az ennek tulajdonított hatás között sem látható, sem fizikailag megmagyarázható összefüggés nincs.
Augustinus (354-430) egyházi tanító óta tesznek különbséget fekete, és fehérmágia között, attól függően, hogy démonok részt vesznek-e benne, vagy sem.
|